Vendégkönyv
 Itt azoknak a jógásoknak a véleményét olvashatod, akik eltöltöttek néhány felejthetetlen napot a Naptanyán.  

A nevéhez méltó hely, ahol nemcsak a Nap ragyogja be létedet, hanem a léted is ragyogóvá válik. Az a béke, csend, nyugalom ami a Naptanyán fogadott minket szinte páratlan. Meséltem a tanítványaimnak, ha szeretnék megélni az igazi békét, csendet, amely belsőbéke megtalálásával is párosul, feltétlen el kell jönni ide.
A természet hangjai megérintik az emberi szív legapróbb zugát is, megélhető a szeretet olyan magassága, ami eltölt az egymás és a természet iránti hálával. Az önmegismerés, felismerés csodái szinte percről percre kibontakoznak.
Fájó szívvel jöttünk el, és alig várjuk, hogy ismét átélhessük a hely páratlan hangulatát.

OM SHANTI. :)

Szilvia


Nekem csak okuló, töltődő élményeim voltak a Naptanyán!
A téli időszakban voltunk ott, de még a tűz esetenkénti kialvása sem okozott maradandóan kellemetlen élményt, sőt a gyermekkori fa-tüzeléssel járó szagok, illatok idéződtek fel bennem és ez különösen jó élmény volt nekem!
Hogy csak időnként volt víz és villany? Hozzá lehetett szokni, hiszen mindent meg tudtunk így is csinálni, amit kellett, nem szenvedtünk hiányt semmiben!
A kora reggel és este megtapasztalt erdei sötétség egészen más volt, mint a városban! A csillagok sokkal fényesebben ragyogtak az égen, nem volt sem szennyezett levegő, sem a város fényei, amelyek eltompíthatták volna ezt a fényes ragyogást! És a csend, a madarak csiripelése, az ózondós friss levegő!
A természet közelségében relaxálni, elmélyülni is egészen más volt, mint egyébként. A honfoglalás előtti idők ősapáit juttatta sokszor eszembe, ahogy a jurtákban esténként kipihenik a nap fáradalmait...talán ők is jógáztak? Többezer évvel ezelőtt is lehetett globalizáció, csak sokkal lassúbb volt a folyamat, mint most a technikai fejlettség következtében.
Olyan meseszerű is volt az egész, ahogy világító zseblámpával a kezünkben mentünk egyik épületből a másikba, ahogy a (majdnem háromszor) "hét törpe a bányába ment".
A közös főzőcskézés is nagyon kellemes élmény volt! Úgy láttam mindenki meg is tett mindent, mindenki próbált annyit segíteni amennyit csak tudott, szinte kitalálva egymás gondolatát. A jó szándék -amiben a jógások bővelkednek-, úgy láttam, a konyhában is összefogta a társaságot!
Egy szó, mint száz, nagyon szép volt jó volt, kár, hogy vége lett a tanfolyamnak!
Üdv.: Lisziné Ica :)


 

OM Shanti !

Köszönet azért, hogy a Naptanyán lehettem !!
Üzenem Mindenkinek , aki keresi önmagát , hogy a Naptanya egy jó lehetőség arra , hogy megtalálja. Ki ne hagyd ! :)
Aki pedig már megtalálta annak annál inkább ott a helye ! :))

OM

Zsófia


Részemről: feltehetnéd a fotókat amiket küldtem, amiket a patakparton fényképeztem. Tudod, azok a makrók.

Makrovilág...stb. Talán ez fejezi ki leginkább az ottani elmélyült, befelé forduló hangulatomat.

A fejfájásról nem szívesen írnék :)) Aztán meg pont az 5. napra kezdtem belejönni, na az igaz szép élmények akkor kezdődtek volna úgy érzem, tehát én csak azt tudom javasolni annak aki oda látogat, hogy több napra menjen, mert az első pár napban akklimatizálódni kell, utána pedig kiru!!!! :)))

mnk